A Néprajzi Múzeum új épületének két szárnya egy képzeletbeli, egy kilométer átmérőjű kört idéz meg, felszínén növényekkel beültetett tetőkerttel. Így nemcsak egy tökéletes kör szeletét látjuk, hanem kapuként szolgál a mögötte elterülő természeti környezet, a megújult Városliget és a lüktető városi élet között.
Ezt a hordozó és átvezető funkciót erősítette a tervező az épület homlokzatán körbefutó árnyékoló fémrácsozattal, amelyen a múzeumban őrzött különféle népek, kultúrák hagyományaiból származó mintákból készített kortárs ornamentika-átiratok jelennek meg. Az ornamentika a magyar és az egyetemes kultúra szőtteseként a százötven éves Néprajzi Múzeum páratlanul gazdag gyűjteményét szimbolizálja, és elsőként fogadja a múzeumba érkezőket.
A kiállítás bemutatja az új épületet, annak ornamentikáját, megjeleníti a múzeum gyűjteményét és mindezek művészi reflexióját, azt az összművészeti kapcsolatot, amely összeköti az épületet a zenével és a fénnyel.
A zene jelen van a kiállításban egyrészt tárgyként, egy új kortárs hangszer formájában, amely magába sűríti a zene hangszerben kifejeződő történetét; másrészt zenei motívumként, amely hallhatóvá teszi az épület és a zene kapcsolatát.
A múzeum gyűjteményét egy animációs kisfilm (Ethnozoom), és egy interaktív számítógépes program, a Motívumalkotó segítségével mutatjuk be. A MOON42 által fejlesztett alkalmazás több, mint 1001 vektorizált díszítményt és motívumot tartalmaz a Néprajzi Múzeum magyar és nemzetközi műtárgyairól. A program segítségével egy interaktív érintőképernyőn a látogató megalkothatja és letöltheti saját egyedi motívum-kompozícióját, hozzájárulva ezzel egy nemzetközi közösségi műalkotás létrejöttéhez.
A Reziduum-kiállítás egy hang-, fény- és térinstalláció, amelyben a kulturális emlékezet egy olyan reprezentációjára teszünk kísérletet, ahol láthatóvá válnak a különböző kulturális rétegek, a régmúlt használati tárgyaitól az új épületen és annak urbanisztikai kontextusán át a kortárs zenéig.
Kondor-Szilágyi Mária
kurátor